…avagy az információs társadalom technológiai környezete, eszközrendszerek és alkalmazások témát illető bejegyzésem.
Kisiskolásként mindig hatalmas figyelmet fordítottam a tolltartóm kiválasztására. Igyekeztem mindig a divatnak megfelelő tolltartót megvásároltatni a szüleimmel, amely azért tükrözi az ízlésemet is. Emellett fontos volt, hogy ne foglaljon nagy helyet a táskámban, ugyanakkor a megfelelő tollak, eszközök is elférjenek benne. Igyekeztem mindig rendet tartani benne, a ceruzákat kifaragott állapotban tárolni, de egy-egy személyes üzenetet tartalmazó cetli is gyakran helyet foglalt benne. „Egymás tolltartójában nem nyúlkálunk!”- ez egy íratlan szabály. Sosem szerettem, ha valaki elkérte és „kielemezte” a benne lévő tartalmakat. Jól nevelt gyerekként ritkán mondtam nemet valakinek, de mindig bántott a helyzet. A személyes kis teremnek számított. Én rendeztem be, én választottam ki, és én döntöttem el, hogy mit tartalmazzon. Ez volt az a dolog, amibe senki sem szólhatott bele. Egyedül dönthettem ez ügyben. Akkoriban ez ritkaságnak számított, hiszen gyerekként dönteni helyzetekben nem számított mindennapi dolognak. Abban a könnyű helyzetben vagyunk olyankor, hogy mindig van valaki (többnyire szülők), akik döntéseket hoznak helyettünk. De a tolltartó esetében ez másképp volt!
Ennyi kis visszatekintő után következhet a fő téma, hogy mi is az a digitális tolltartó?
A digitális tolltartó esetén a különböző digitális eszközök, alkalmazások és kommunikációs csatornák alkotják a tolltartó tartalmát. Tehát ezeknek az eszközöknek, alkalmazásoknak a rendszerezését, felhasználását tekinthetjük a digitális tolltartónak. Enélkül manapság az emberek olyan elveszettek lennének, mint az iskolások tolltartó nélkül. Tolltartó híján sokkal nehezebben találjuk meg az alkalmazni kívánt íróeszközt, amit a digitális életben felfoghatunk úgy is, hogy nehezebben igazodunk ki a digitális eszközök, alkalmazások világában. Lassabban és nehezebben találjuk meg az éppen használni szükséges eszközt. Egy a digitális tolltartó alkalmazása megkönnyítheti az életünket, rendszerezni tudjuk általa a regisztrált alkalmazásokat.
Ezekkel az eszközökkel, alkalmazásokkal a digitális kultúra épülését segíthetjük a mai, gyors világunkban. Az összetartó erőt én az internetben látom, hiszen ez a közös pont az alkalmazások között.
A következőkben felsorolom a főbb alkotóelemeket, ahhoz, hogy lehessen látni, mennyi mindent tartalmazhat egy személyes digitális tolltartó. És az is egyértelművé válik, hogy mennyire szegényes tolltartót birtokolunk, mi mindennel lehetne még feltölteni!
Az első főbb egység a közösségek csoportja. Ide olyan alkalmazások sorolhatók, mint a 
facebook felülete, amely magyarázatra nem szorul, hiszen gyakorlott alkalmazói vagyunk mi is, nap mint nap tevékenykedünk az oldalon. Bár akadnak alkalmazások, amit még én sem próbáltam, de nagyrészt bátran használom ezt a közösségi oldalt. Hasznosnak tartom az oldalon való jelenlétet (bár kezdetben nem sok értelmét láttam, és nem is akartam regisztrálni). Rájöttem, hogy sok hasznos információt is szerezhetek az oldalon, amennyiben jól használom azt, és olyan csoportokhoz csatlakozok, amik az érdeklődésemnek megfelelnek. Nem szabad leragadni a szabadidő eltöltésére való alkalmazásánál.
A google plus felület is ebbe a kategóriába tartozik. Ez az alkalmazás hasonló a facebook-hoz, követhetjük általa a kedvenc témáinkat, kulcsszavak megadásával friss híreket és bejegyzéseket olvashatunk.
A linkedin.com közösségi felület is elhagyhatatlan alkalmazás manapság. „Szakmai facebook”-nak is szokták nevezni. Tulajdonképpen szakmai közösségek találhatók itt, amelyek valamilyen témában, vagy tudományterületen szerveződnek. Én nem tartozok abba a 30-40%-ba, aki jól használja ezt az alkalmazást, hiszen bár regisztráltam az oldalon, még nem aktivizáltam magam. Egyébként hasznosnak tartom ezt az oldalt is, ezért a jövőben azon leszek, hogy megpróbáljam kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
TeT háló közösség: http://tet-halo.ning.com/ Zárt közösségek, a belépés valamilyen feltételhez kötött. Közösségek menedzselésére alkalmazható felület, ahol videókat, hozzászólásokat lehet megosztani.
A Moly.hu jó példa arra, amikor online közösség offline tevékenységgé szerveződik. Offline tevékenységek menedzselésére jött létre. Itt lehet jelezni, hogy mit olvasunk, mikor kezdjük, mikor fejezzük be. Közösséget lehet felépíteni egy konkrét téma köré.
A http://www.meetup.com/ is közösségek szervezésére jött létre. A megadott érdeklődési körben megvalósuló szerveződésről, eseményről történő értesítések küldésére alkalmas. Saját közösségek eseményeinek megszervezésére is használható. Jelzi, hogy ki jön, ki nem jön, Közösségépítéshez kihagyhatatlan.
A második nagyobb egység a keretrendszerek csoportja.
Moodle.org: zárt keretrendszer, amely szabályozza az oktatást. Lépésről lépésre való oktatási folyamat. „A Moodle egy kurzuskezelő rendszer (CMS), más néven oktatáskezelő rendszer (LMS) vagy virtuális oktatási környezet (VLE). Olyan ingyenes internetes alkalmazás, amellyel az oktatók hatékony online tanulási környezeteket hozhatnak létre.”
Ilyen keretrendszer az elearning.elte.hu is. Ez is egy tanulási környezetként fogható fel, ahol elsősorban tananyagok megosztása, információk cseréje folyik.
A mahara.org egy portfolió rendszer, amely saját dokumentumok portfolió formájában történő megszerkesztését teszi lehetővé. Az elearninges felületről is eljuthatunk erre az oldalra, amit állásinterjúk során is érdemes lehet használni. Itt a dolgozatok oktatói értékelésekkel együtt jól mutatják az egyén valós teljesítményét.
A blog, mikroblog szolgáltatások. A twitter is ide tartozik. Ezek aszimmetrikus rendszerek, hiszen a követők és azok, akiket én követek nincsenek egyenlő arányban jelen. A madárcsicsergésre vonatkozó hasonlatot jogosnak tartom, miszerint a sok madárcsicsergés közül eldöntöm azt, hogy melyiket fogom meghallgatni, és a jövőben nyomon követni. Milyen a jó tweet? Nehéz lenne megmondani. Mindenesetre fontosnak tartom, hogy a szakmai megosztások mellett részben személyes üzeneteket is tartalmazzanak. Néha egy kis kikapcsolódó üzenet sem árt. De a legfontosabb, hogy mindig a saját magunkra jellemző stílusú kiírásokat jelentessünk meg, és a hozzánk közel álló témákat küldjük el.
A blogbejegyzések is lehetnek személyesek, vagy kevésbé személyesek. Én fontosnak tartom, hogy személyes hangvételű legyen a megjelent írás, hiszen saját blogként a hozzánk közel álló témákat boncolgatjuk. Valamint én nem a tudományos írásokat részesíteném előnyben a blogok olvasásakor. Arra megvannak a megfelelő helyek, könyvek, lapok, tudományos folyóiratok… A blogoknál mindig a személyes ember véleménye a döntő számomra. Ilyenkor arra vagyok kíváncsi, hogy az adott személy hogyan látja a világot, hogyan vélekedik a dolgokról. A blog mintája, kreativitása nem elsődleges számomra. Egy egyszerűbb blog is tartalmazhat értékes gondolatokat. Remélem, hogy az enyémben is ez jelenik meg…
Geolokáció és szolgáltatások:
- https://foursquare.com oldalra közös faliújságként tekinthetünk. Az adott helyhez fényképeket, kommenteket, tweeteket lehet feltölteni. Lényege, hogy tudatjuk másokkal a hollétünket. Egyben egy jó hirdetés is, hiszen az által, hogy bejelentkezek valamilyen helyről, a voksomat is leteszem mellette, legalábbis nem véletlenül tudatom, hogy ott vagyok. Személyes választást tükröz. Tipikus helyeknek az oktatási intézmények, buszmegállók, utcák, bevásárló központok bizonyulnak. Közösségi játéknak, versenynek is felfogható, de a saját szolgáltatásunkat is könnyen híresztelhetjük alkalmazásával.
- https://google.com/latitude oldal segít megkeresni, hogy hol van forgalmi fennakadás (dugó) a városban. Bejelöli, hogy hol lehet megfelelően haladni.
- http://panoramio.com: Fényképek megosztása helyhez kötötten. Koordináták szerint lehet képeket feltölteni, amelyek útirányt mutatnak. Minimális tartalomszűrésen, ellenőrzésen megy keresztül. Idegenforgalmi látványosságokban is segít.
- http://geocaching.hu/ közösséget fejleszt, modern technikát használ, offline tevékenység. Szabadidős tevékenység, természetbarát hobbi, játék, mely a kincskeresés ősi szenvedélyére alapozva egyesíti a modern technikát (GPS, Internet) a természetjárással, a turizmussal és az ismeretterjesztéssel.
Közösségi tartalom és közösségi címke:
Ide tartozik a Wikipédia, amely a digitális tolltartó része.
A Delicious szolgáltatás értékelő tartalomszűrést jelent, ahol a hasznos oldalakhoz lehet címkéket illeszteni, megosztani.
Prezentáció megosztás folyamatában három fontos címet említettünk meg, ezek a következők:
- http://prezi.com magyar fejlesztés, magyar találmány
- https://docs.google.com/presentation
Közösségi dokumentumok:
Ide tartozik a google docs szövegszerkesztő. Ezek az anyagok fejleszthetők mások által is. Átküldjük/megosztjuk és utána mindenki írhat bele, fejlesztheti.
A Scribd a legismertebb online dokumentummegosztó szolgáltatás, ahol több mint 5 millió e-könyv, dolgozat, prezentáció, esszé, fotóalbum és kotta érhető el. Bármilyen dokumentum megtalálható, melyek nem sértenek szerzői és más jogokat. A dokumentumok védhetőek másolás, nyomtatás, mentés ellen, viszont bárki megoszthatja őket.
Az Issuu is a digitális tolltartó kötelező része. Általa szövegeket, dokumentumokat lehet megosztani. Biztosítani kell a letölthető formátumot.
Az általunk is regisztrált Mindmeister fogalomtérkép létrehozására szolgál. Ötletrohamra kiválóan alkalmas. Könnyen rendszerezhetővé teszi a használt fogalmakat.
Fénykép, állókép, közösségi kép megosztására a következő oldalak terjedtek el:
- https://picasaweb.google.com
Élőhang és élő videó megosztására a Skype és a Facebook videóhívása jól alkalmazható. A google pluson keresztüli közösségi chat is ide sorolható.
Videó és podcast alkalmazására a következő hasznos oldalak adottak:
- http://itunes.apple.com oldalon előre elkészített felvételek, élő felvételek találhatóak.
- A Google videókereső szolgáltatása: http://www.google.com/videohp
- Youtube.com oldal is ide sorolható, ahol a videók nézegetése mellett feltölteni is lehet. A digitális kultúra legnagyobb beszállítójaként tekinthetünk erre az oldalra. Fontos, hogy ne csak a szöveg alapú kommunikációt fejlesszük.
- A Ustream videó megosztó szolgáltatás is ide sorolható.
Utolsó nagyobb kategóriaként a virtuális környezeteket említettük meg az előadás során. Ide pedig az általunk használt http://secondlife.com alkalmazás tartozik, ahol az avatarjaink minden hétfőn este találkoznak egy-egy tanulási téma feldolgozása céljából.
A http://opensimulator.org oldal is a vizuális környezetek közé sorolható, amit hasonlóan kell elképzelni, mint a SL-t. A visuland.com az első magyar virtuális világ, amely egy valós hangalapú, felhasználók által szerkeszthető terekkel és minijátékokkal teli 3D-s virtuális valóság megteremtését hivatott létrehozni.
Összegezve:
Az említett alkalmazások sokaságából látszik, hogy milyen nagy digitális tolltartóra van szükségünk a digitális állampolgárság elnyeréséhez.
Ezeknek az eszközöknek, alkalmazásoknak a segítségével épül folyamatosan a digitális kultúra, amelynek fejlesztésében mi is igyekszünk részt venni.
Úgy érzem, még sok mindennel lehetne bővíteni a tolltartó tartalmát.
Saját részemről azt látom a leírtakból, hogy még félig sincs az a bizonyos tolltartó, úgyhogy van még mit tenni érte… És itt sajnos a kisiskolás hozzáállás, miszerint majd megkérem a szülőket, hogy vegyenek bele eszközöket, az nem elegendő. Folyamatosan tenni, és tanulni kell a rengeteg alkalmazás, eszköz elsajátításához szükséges ismeretek megszerzéséhez…
Az az érzésem, hogy a tolltartóm (és másoké?) sosem lesz igazán teljes. Mindig lesz 1-2 „ceruzányi” kihagyott hely…
Akkor ennek tudatában felmerül a kérdés, vajon létezik a tökéletes és teljes digitális tolltartó?
