Tóth-Mózer Szilvia előadását meghallgatva számos új ismeretlen fogalommal találtam szembe magam. A napjainkban sokat emlegetett digitális nemzedékek témájáról már sokat hallottam, de mindig csak említés szintjén. A további felosztási lehetőségek, és a csoportokra jellemző tulajdonságok friss, és érdekes információként szolgáltak számomra.
A mai fiatalokat, diákokat a netgeneráció tagjainak tekintjük. Az „online generáció” is helytálló rájuk nézve. Ők azok a gyerekek, akik már beleszülettek a számítógép használatába. Ezért a „digitális bennszülöttek” találó kifejezést is lehet hallani róluk. Irigylésre méltó generáció, hiszen minden digitális eszközt nagy bátorsággal, profi módon képesek kezelni. Bevallom, roppantul irigylem őket…. Csak ámulok és bámulok, amikor egy nálam jóval fiatalabb gyermek kikapja a kezemből a fényképezőt, mobiltelefont, és a különböző beállításokat olyan rutinszerűen hajtja végre, ami bennem hatalmas csodálatot ébreszt.
Furcsa, hogy egy Y-generációs fiatal mondja ezt éppen, akinek szintén kis kora óta kisujjában KELLENE, hogy legyen az internet világa. Sajnos ez nem így van…
A generációs konfliktus jutott eszembe az előadást hallgatva. Régebben egyértelmű volt a felállás, miszerint a fiatalok alárendeltek voltak az idősebbekhez képest. Kiszolgáltatottként mindig az idősebb nemzedék tagjai voltak a követendő példák. Ők tudtak mindig mindent jobban, a bölcsesség köve az ő zsebükben volt. A digitális nemzedék megjelenésével (és akkor, még az alfa generációról nem is beszélve..) ez a szerep már elvesztette helytállóságát. Most már nem az idősebb generáció tagjait tartjuk bölcsnek, nem nézünk fel rájuk a tudást illetően (hacsak nem az élettapasztalatokra, és az így megszerzett tudásukra gondolunk, mert az még mindig lenyűgöző számomra). Az itt említett tudásként az eszközökre vonatkozó, digitális ismeretekre összpontosítottam a mondandómat. Természetesen továbbra is sok tudással rendelkeznek az idősebb nemzedék tagjai, de a digitális tudás megszerzését a fiatalok által sajátíthatják el. Mókás tud lenni, amikor egy idősebb ember ül le a „tapasztalatlan” fiatal mellé azzal a szándékkal, hogy a „mai” világról informálódjon, tanuljon. Ekkor felmerül a kérdés, hogy most akkor ki tanít kit?
A digitális bennszülöttek és a bevándorlók elnevezést ötletesnek tartom. Digitális bennszülötteknek nevezzük azokat az embereket, akiknek a digitális eszközök használata magától értetődő, természetes dolog. A digitális bevándorlóknak ezzel szemben koránt sem természetes ezen eszközök használata, nekik még tanulniuk kell a technikákat.
Nagyon helytálló, hogy ilyen frappáns módon különítik el a digitalizáláshoz értés mértékét.
A veteránok csoportjába tartoznak a 45-ig született emberek, így az én nagyszüleim is. Számukra a digitális életbe való bekapcsolódásnak még a lehetősége sem merült fel. Hol voltak még ekkoriban a számítógépek…Hiszen az első magyar számítógép csak 1956 nyarán jött létre. Tehát a Baby-boom generációnak volt először esélye arra, hogy már felnőtt fejjel találkozzon a számítástechnika kezdetleges világával.
A csoportunk nagy részét az X és Y generáció tagjai alkotják. Ez is jól mutatja, hogy ezekben a generációkban már mindennapos a számítástechnika, a digitális eszközök világa.
A mostani 16 éveseknél fiatalabb generáció alkotja a Z csoportot. Ők már annyira ebben a világban élnek, hogy el sem tudnák képzelni az életüket internet nélkül.
Bevallom ez nekem is nehéz lenne, pedig én úgy nőttem fel, hogy kezdetben csak az iskolában találkoztam számítástechnikai alkalmazásokkal. Akkoriban még nem is volt jellemző, hogy mindenkinek legyen otthon számítógépe, a laptopokról pedig álmodni sem mertünk volna. És akkor ezt Y generációs tagként mondom, a korábbi generációkról nem is beszélve…
A mostani 2 évesek már az alfa generációhoz tartoznak. Elképzelni sem merem, hogy milyen csodákra lesznek képesek a most születendő gyerekek. Már 1-2 évesen többet fognak tudni nálunk… Fel kell kötni a gatyánkat, hogy versenyben tudjunk maradni velük!
A változásokat követnünk kell, hogyha nem akarunk lemaradni… A kívül rekedteknek, az idősebb nemzedéknek folyamatosan meg kell barátkoznia az internet adta lehetőségekkel. Számukra fontos, hogy csak mértékkel ismerkedjenek meg az újdonságokkal, nehogy elrettentő legyen a sok új információ.
A Baby-boom generáció úgy érezte, hogy kevesebb lehetőséggel rendelkezik, mint az őt megelőző nemzedék tagjai. A kirekesztettség érzése jellemezte őket. Véleményem szerint ez a kirekesztettség minden generációt jellemez (köztük a mi generációnkat is), annyi különbséggel, hogy most nem attól fogunk rettegni, hogy a korábbi nemzedékhez képest tudunk kevesebbet, hanem attól hogy a későbbi nemzedékek sokkal fejlettebbek lesznek nálunk. Változnak az idők! Örökös körforgásban vagyunk, hiszen a korábbi generációhoz képest tárgybeli tudásban tudunk kevesebbet, a későbbiekhez képest pedig a digitális tudásunk számít gyengének. A körülölelő generációk közé rekedtünk!
További kategóriákat lehet elkülöníteni: A szörfölők csoportját képezik azok az egyének, akik véletlenszerűen tesznek felfedezéseket. Vannak a játszók, illetve a bloggerek csoportja, akik közé lassan magunkat is besorolhatjuk, hála az idei félévben megjelenő két tantárgynak.
A szemetelők kategóriája már egy kissé negatívabb megítélésű, mint a korábban említettek. Ide tartoznak azok az emberek (többnyire magukat „menőnek” gondoló fiatalok), akik olyan tartalmakat, olyan módon tesznek közzé, ami egyáltalán nem mondható szocializált viselkedésnek. Ezek a tartalmak destruktív jellegűek.
Az újhódítók által megy előre a digitalizált világunk, ők azok, akik az internet, és a különböző programok jobbításáért fáradoznak. Az ő munkájuk kiemelkedő, és értékelendő.
A digitális nemzedék kétféle megítélése:
- Az optimista látásmódja:
Elterjedt az a vélemény, miszerint ez a nemzedék asszertív, érdekérvényesítő képességgel rendelkezik, aktív, könnyen kapcsolatba kerül másokkal, saját tartalmakat tud létrehozni. A közösségépítés ezáltal sokkal könnyebben megvalósítható számukra. Itt már nem jellemző a elszigetelődés, még a 4 fal között eltöltött idő alatt sem. Hiszen bár egyedül ül a számítógép előtt, és látszólag magányos, rengeteg emberrel tudja a kapcsolatot tartani, és folytonos kommunikációra képes. Ez a nemzedék sokkal önállóbb, kezdeményező képesebb az előadáson elhangzott megítélések szerint. Sok információval rendelkezik, ezáltal toleránsabban viselkedik az emberekkel kapcsolatban, és sokkal kíváncsibb, nyitottabb az újdonságokra. Elmondható az is, hogy könnyebben és szívesen tanulnak újdonságokat. Az együttműködés, a közösségi élet mindennapos megélése jellemzi őket. Nagy előnyük, hogy azonnali visszajelzéseket kapnak. Ez lényeges, hiszen az érzelmeiket is képesek egyből kiadni magukból a közösségi oldalakon keresztül, így nem marad kibeszéletlen az érzelem, rossz élmény. Nagyon fontos, hogy mindenkinek ki kell beszélnie magából a sérelmeit, hiszen amellett hogy így megkönnyebbül, talán mások véleménye, nézőpontja segíthet megoldani a problémákat,vagy csak a felfogásunkban történik valamilyen pozitív változás általuk.
- Pesszimista látásmód:
A digitális bennszülöttek azáltal, hogy azonnali jutalomra, visszajelzésekre vágynak, önzővé és egoistává válhatnak. Gyakran az elkényeztetettség is jellemezheti őket, tehát türelmetlenek. Könnyen válnak agresszívvá, és a temérdek rendelkezésre álló információnak köszönhetően a plagizáló magatartás is elterjedt közöttük. A korábban említett optimista felfogásban szerepelt, hogy sosincsenek egyedül, hiszen közösségi kapcsolatokat ápolnak. Emellett elmondható az is, hogy bár rendelkeznek kapcsolatokkal az internetes oldalakon keresztül, mégsem ápolnak régi értelemben vett kapcsolatokat. Igazi, egymásra számítható baráti kapcsolat ritkán születik az interneten keresztül. Sokkal több a felületes kapcsolat, mint a személyes kontaktus által kialakítható őszinte, baráti viszony.
Sok ismerősömnél látom, hogy 1000 ismerőst is magáénak tudhat a közösségi oldalakon. Sokan irigylésre méltónak tartják őket, hiszen „mennyi barátjuk van” -gondolhatnánk… Ez azonban nem így van. Ezek közül az ismerősök közül, lehet hogy nagyon sokkal életében csak egyszer találkozott, és nem ismerik egymást. Valamint ha felmerülne valamilyen probléma, én megnézném, hogy ennyi ismerős közül ténylegesen mennyi emberre lehet számítani… Gyanítom, hogy a két kezén meg tudná számolni… Nesze neked hatalmas ismerősi kör…
Számomra meglepő adatokkal szolgáltak a magyar társadalomra jellemző értékek kivetítése. Kiderült, hogy a legnagyobb mértékben a rejtőzködő típus van jelen. Ők azok, akik nem használják ki az internet adta lehetőségeket. Ez a mai világban elképzelhetetlennek tűnik számomra, hiszen internet nélkül annyival nehezebbé, sőt gyakran elintézhetetlenné válnak a feladatok. A társadalmunk közel 1/3-a tartozik ebbe a típusba. jelentős arányban (28,5%) fordulnak elő az informálódó típus képviselői. Ők azok, akik olvasgatnak, böngészgetnek a neten, de csak mérsékelt módon teszik ezt a gyűjtögetést. A Web 2.0-es módszereket már elutasítják, tehát ilyen téren az újdonságok felé nem nyitnak. 18,2%-os a tanulók tábora, akik számára sz internet használata folyamatos tanulást jelent. Ők szívesen tesznek felfedezéseket a neten, és abszolút nyitottak az újra. A befogadók aránya 14,5%. Ez a típus csak a feltétlenül szükséges információkat sajátítja el, nem jellemző hogy a szórakozás lehetőségét keresné az interneten. A legkisebb az extenzív felhasználók aránya. Társadalmunk csupán 7,6%-a tartozik ebbe a körbe. Számukra alig létezik olyan ügy, amit nem tudnak elintézni az interneten. Képesek minden feladatot az internet segítségével elintézni, tehát otthonosan mozognak a számítástechnika világában. Szívesen kommunikálnak, játszanak, tehát egyértelműen nyitottak az újra. Elszántan tanulnak a több információ elérése érdekében. Meglepő, hogy a kutatások szerint ezeknek a felhasználóknak az aránya a 30-39 éves korosztályra jellemző. Én a fiatalabbaktól várnám el ennek a kategóriának az erősítését, így hatalmas feladat lenne, hogy ezt a csoportot gyarapítsuk a tudásunkkal. Ezzel a kurzussal mindenképpen jó irányba haladunk…
