Ebben a bejegyzésemben az előadás meneténél maradva a tárgyi információkat helyezem előtérbe, a személyes hangvétel most nem lesz jellemző… Nem bocsátkozok kijelentésekbe, véleménynyilvánításokba… Nagyrészt maradok a tananyagnál. Összehasonlítást végzek a távoktatás és levelező oktatás között, leírom az LMS, LCMS rendszerek lényegét…
Az oktatási környezet legfőbb színtereivel kezdem a gondolatmenetet, melyek a következők:
A kontakt oktatás érintkezésen, személyes kapcsolaton alapuló oktatásnak tekinthető. Ebben az esetben az oktatás egy helyen, egy időben történik, és hálózati csatlakozástól mentes. A hálózati kapcsolat nincsen feltétlenül kizárva, de nem jellemző. A verbális kommunikáció előkelő helyet foglal el, vagyis a szóbeliségre erőteljesen alapoz. Az oktatási folyamat és tartalom zárt környezetben történik, ami azt jelenti, hogy menet közben nem változik az oktatás tartalma. Maga az információáramlás is zárt. A folyamat általában nem elektronikus. Legjobb példa erre az iskolai teremben történő, frontális előadás.
A második típus az online eszközökkel támogatott kontakt tevékenység. Itt már megjelennek az online eszközök, hálózatra csatlakozás. Az osztályterem ebben az esetben nyitott teremmé válik, ahol online eszközökkel segített tanítás/tanulás folyik. Térben és időben azonos tevékenységet látnak el a hallgatók és az oktató, mely tevékenység során interaktív kapcsolatok jöhetnek létre. A külső környezettel és egymással is hálózati kapcsolatot létesíthetnek a résztvevők. Az információáramlás nincs leszabályozva, nyitottá válik. Ebben a tanulási formában mindenki rendelkezik egyéni eszközökkel, ami által képes hálózati kapcsolatokat létrehozni.
A Blended learning esetén nem csak kontakt tevékenységet folytatnak a résztvevők, hanem online is jelen vannak. Tehát egy kevert típusú tanulásként is értelmezhető. Természetesen a személyes jelenlét a jellemző, de az online környezet is meghatározó. Ezt tekintik a leggyakoribb tanulási formának. A tanulás nagyobb része egy időben és egy helyen történik, de egy része más térben és más időben valósul meg. Ide sorolható, amikor a tanulási feladat elválik a térbeli tevékenységtől, tehát otthon, nyugodt keretek között valósul meg a tanulás. Itt már az idő is eltérő. Ide sorolható a házi feladat megoldása. Ez egy tudatosan tervezett megoldás, hiszen tudom azt a tervezésnél, hogy mi az, ami megvalósítható otthon is, nem igényel tanári felügyeletet, segítséget. Ezáltal pedig összpontosítani lehet a leglényegesebb tartalmakra.
A távoktatás mint oktatási környezet a negyedik típus. Ebben az esetben a feladatok többsége online, virtuális keretek között zajlik, de a személyes találkozás sincs kizárva. A térbeni és időbeni függetlenség jellemző rá. De akadnak kivételek is. Megadott időpontok esetén, mint például a hétfő esti second life-os konzultáció már nem tudjuk időben is függetleníteni magunkat….
Egy kis témába vágó összehasonlítás:
A távoktatáshoz kapcsolódóan úgy gondolom, hogy a sokak által azonosnak vélt levelező oktatással egy kis összehasonlítást végzek.
Manapság ez a két képzési forma kezd összemosódni, mivel sok helyen a levelező képzésben is alkalmazzák a távoktatás eszközeit.
A google-be keresve két fő szempontot találtam, amit magyarázatként hoztak hétköznapi emberek. Tehát mi is az, amit kívülállóként az emberek leszűrnek a távoktatás és levelező képzés közötti különbségből? Az egyik a személyes konzultációk gyakorisága volt, miszerint távoktatásban ritkábban valósul meg. A másik fő tényező pedig a diákigazolvány kérdése volt, amellyel a távoktatásban tanulók nem részesülnek utazási kedvezményben. Tényleg ezek lennének a főbb szempontok?
A Magyarországon hagyományosan működő levelező oktatást általában nappali oktatást folytató intézmények vállalták föl. Ezek szerkezetüknél fogva nem képesek modern, szakszerű távoktatás megvalósítására. Kétségtelen, hogy az évtizedek óta működő levelező oktatásnak vannak elemei (távolság, bizonyos módszerek), amik a távoktatásban is megtalálhatók, de hiányzik belőle a távoktatás számos alapvető eleme: a távirányítás, a ténylegesen működő kétirányú kommunikáció, a speciálisan megtervezett oktatóanyagok stb. Ezért nem tekinthetjük a levelező oktatást szakszerű távoktatásnak.”
A távoktatás egy új szemléletű oktatási forma, sajátos módszerekkel, eszközökkel és intézményi rendszerrel. A távoktatás esetén a távolságok áthidalása mellett a hangsúly a tanuláson, illetve a tanulón van, hiszen önálló tanulásra épülő oktatási forma. A kétoldalú kommunikáció a távoktatásban speciálisan valósul meg.
Elterjedésének szükségességét 3 tényező hívta életre:
- új képzési forma iránti szükséglet
- oktatási költségek csökkentésének igénye
- modern kommunikációs technológiák megjelenése
Ehhez képest a levelező képzés - a tananyag rendszerint nyomtatott anyag vagy hangfelvételek- eredetileg postai úton történő elküldésén alapuló tanítási-tanulási forma. A tananyagot a tanulók a levelező oktatásnál is a saját idejük és módszereik szerint használják, de ezek hagyományos tananyagok, és hiányoznak belőlük a távoktatásra jellemző módszerek. Nem tartalmaznak önértékelő- és beküldendő feladatokat, visszajelzéseket, nincs az anyagban támogatási rendszer. A tanuló előmenetelének eredményességéről, rendszerint csak a formális számonkérés (pl. vizsga) során kap visszajelzést
A Pedagógiai Lexikonban a következő idézetet találtam, amely jól elkülöníti a két fogalmat: „A távoktatás a levelező oktatás kritikájaként, annak hiányait pótló s annál hatékonyabb távirányítási formaként fejlődött ki, amely szigorúbban és eredményesebben teljesítheti a levelező oktatás feladatait. Jellemzője, hogy helytől és időtől függetlenül képes sokakat tanítani, s így „tömegoktatásra” alkalmas eszközzé válik. Ugyanakkor módot ad az egyéni tanulási szempontok figyelembevételére, az egyéni tanulási problémák kezelésére és az egyéni tanulási ütem biztosítására.”
Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere:
A kontakt tevékenység technológiájánál a manapság gyakori osztálytermi eszközökre kell gondolni. Ide tartozik az interaktív tábla, digitális taneszközök, tananyagok, számítógép használata.
Felmerült az órán a könyvtár vs számítógépterem témája. Ha szavazást rendeznénk róla az ifjúság körében, valószínűnek tartom, hogy a számítógépterem mellett tennék le a voksot. Azonban könyvtárakra is szükség van, nekem nem elég az online olvasmány, az e-book használata. De nem akarom ismét ezt a témát boncolgatni.
Szimuláció és számítógépes játékok használata az oktatásban: Ezeket abszolút jónak tartom, hiszen ezek a játékok úgy képesek képességeket fejleszteni, hogy a tanuló nincs is tudatában. Játszva tanulást biztosít, ami megkönnyíti a tanulók helyzetét, hiszen szinte erőfeszítés nélkül jut ismeretekhez. Persze fontos, hogy csak a megfelelő szimulációs játékokat alkalmazzuk. Azokat, amik nem fejlesztenek képességeket, csupán kikapcsolják az agyat, meg kell hagyni szabadidős tevékenységnek. A szimulációs játékok előre meghatározott céllal jöttek létre, például vannak, amik térlátást fejlesztenek.
MLearning, vagy mobiltanulás azt jelenti, hogy bárhonnan hozzáférek bizonyos tartalmakhoz. Térbeli függetlenséget tesz lehetővé, akár utazás közben is lehetővé válik a tananyag elsajátítása. Vonaton, buszon ülve is hatékony tanulás valósulhat meg ezáltal, ami valljuk be, eléggé megkönnyítette az emberek életét. Emellett a közösségi fejlesztést kevésbé helyezi előtérbe ez a tanulási forma, hiszen egyéni cselekvésen alapul.
Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában: ide a klasszikus webes eszközök használatát sorolhatjuk. Például az általunk is használt slideshare is ide tartozik. Lényegében ide tartozik minden, ami online elérhető és a tanulást támogatja.
Online közösségek: Az online csoportokat mindig valamilyen közös cél, illetve értékfelfogás tartja össze. Az információcsere, valamint a közösség kialakítása is lehet megvalósítandó cél. Elsősorban nem a tanulási környezetre lett kitalálva, de ennek ellenére arra is jól alkalmazható. Mint ahogy a facebook felület sem tanulási céllal jött létre, mi mégis képesek vagyunk ezt az oldalát is megismerni, kihasználni. Ezáltal sokoldalúvá, praktikussá vált az ezen az oldalon eltöltött idő felhasználása. Korábban is gyakran felnéztem facebookra, kipróbáltam alkalmazásokat, chat-eltem ismerősökkel, itt töltöttem el a szabadidőm egy részét. Most ugyanezt az időt többnyire a Konnekt és Virtuális távoktatás csoporton belüli böngészgetésre, olvasásra fordítom, ami hasznosabbnak bizonyul. A barátokkal való csevegésre továbbra is megpróbálok időt fordítani, de őszintén szólva kicsit abból az időből is elvesz a „tanulás”. Az tény, hogy az online közösség beépül az életvezetésbe, hiszen mindennapi rutinná válik az itt eltöltött idő, kommentezések… Tehát összességében nagyon hasznosnak találom ezt az alkalmazást.
Online tanulási környezetek: Ide sorolható az elearning.elte.hu felület is, amely tanulási céllal jött létre. Információk, tananyagok megosztására használható, de a közösségépítés itt háttérbe szorul. Online tanulási környezetek két részre oszthatók. Vannak az LMS (tanulást menedzselő rendszerek), és a LCMS (tanulást és tartalmat menedzselő rendszerek).
LMS-LCMS-rendszer:
A rendszer két meghatározó komponensből állhat. Az egyik az LMS (Learning Management System), a másik az LCMS (Learning Content Management System). Az LMS-t a magyar terminológiában „keretrendszernek” fordítjuk. Ennek a modulnak a feladata a tananyag megjelenítése és a hallgatók adminisztrációja. Az Elearning rendszerek használata során ezzel a komponenssel kerül közvetlen kapcsolatba a felhasználó.
- Az LMS adminisztratív funkciói:
A keretrendszerek lehetőséget adnak egy szervezet struktúrájának leképezésére egy fa-struktúra alkalmazásával. Ez azért hasznos, mert így például egységesen tudjuk kezelni az általunk definiált alcsoportokat, s nem kell több száz embert egyenként menedzselni.
A felhasználók kezelése is a feladatok közé tartozik. Egy aktív szervezetben folytonos az egyének mozgása, régi alkalmazottak távoznak, helyükre újak jönnek, esetleg egy felhasználó több szerepkörben használja a keretrendszert. Ezen folyamatosan változó igények kielégítését egy egyszerűen kezelhető, gyors, megbízható felhasználó-adminisztrációs modul fedi le.
- Az LMS kommunikációs funkciói:
A keretrendszerek általánosan lényeges szolgáltatása, hogy kommunikációs felületként szolgáljon a rendszer használói számára, mely egy képzés folyamán nélkülözhetetlen. A kommunikációs lehetőségeket bonthatjuk aszerint, hogy a kommunikáció valós időben zajlik (szinkron), vagy időben eltolva (aszinkron).
- Az LMS vizsgafunkciói:
A keretrendszerek vizsga moduljának segítségével készíthetünk kérdéssorokat, melyek állhatnak nyílt és zárt kérdésekből. Zárt kérdések azok, melyeknek értékelését, javítását a vizsgamodul önmaga képes elvégezni. Ilyen például egy feleletválasztós teszt. Nyílt kérdések azok, melyeket az oktatónak mindenképpen személyesen kell kiértékelnie. Ilyen jellegű számonkérés például egy esszé.
Az LCMS funkciói:
Az LCMS tartalommenedzsment-rendszerként van leginkább használatban. Elsődleges szerepe az oktatási tartalom előállításában van.
A két komponens között maga a tananyag teremti meg a kapcsolatot!!
Virtuális oktatási környezetek technológiája: Virtuális környezetről akkor beszélünk, ha 3 dimenziós megjelenés valósul meg. Tehát a second life használata ilyen. A kis avatárokkal saját magunkat(?) vagy legalábbis egy fantázia szülte kis lényt tudunk a virtuális életben mozgatni, ahol a tanulás számomra új, mostanra megkedvelt formában történik.
Multimédiás környezet is egyben, ahol részben a valós oktatási folyamat lemásolása történik, részben pedig a valós környezet korlátaitól mentesített 3D-s tér van jelen.
Ebben a világban bármi megtörténhet. Hiszen egy kis zöld sárkánnyal vetem bele minden hétfőn esténként magam a kooperációba. Képes vagyok széken ülni, míg más ember figurák a földre ülnek, képes vagyok repülni, más helyekre teleportálni. Fantasztikus, hogy mi minden megvalósítható a virtuális világnak köszönhetően.
Forrás:
- Kovács Ilma: Új út az oktatásban? A távoktatás, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a Professzorok Háza Felsőoktatási Koordinációs Iroda közös kiadványa, Bp., 1997.
- http://szilleri.tvn.hu/moodle.pdf 2012-03-11, 14:10
