„Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása.” (Murrell, 1965)
Az ergonómia tulajdonképpen az emberközpontú műszaki kialakítást teszi lehetővé. Maga a tudomány az ember és a gép, valamint az ember és a környezetének kapcsolatával foglalkozik.
A bejegyzésem elején fontosnak tartom kiemelni az ergonómia főbb tudományterületeit:
· Antropometria: Az ember fizikai méreteivel foglalkozó tudományt jelenti. A testalkat, testösszetétel vizsgálat egyre gyakoribbá, és fontosabbá vált napjainkban.
· Fiziológia: élettan, mely az élő szervezetben lezajló folyamatok okait és törvényszerűségeit, a sejtek, szövetek, szervek működését kutató tudományág. Ide tartozik az emberi test energiaszükségletének vizsgálata, a táplálkozási szükségletek, stb. A környezet fiziológiája is jelentős, ahol a klíma, zaj, fény és színek hatásai kiemelhetők.
· Pszichológia: Amely az emberi lélek tudománya. A lélektannal, az emberi pszichével összefüggő folyamatok vizsgálata, tudományos kutatása. A termék és a felhasználó közötti kognitív megfelelés miatt jelentős a hatása.
Az ergonómia fogalomkörébe tartozó három kulcsfogalom: biztonság, hatékonyság, kényelem! Ezeket együtt kell figyelembe venni a környezet kialakításakor. Ez azért jelentős, hiszen az emberi tulajdonságok figyelembe vételével jobb teljesítményt lehet elérni, a munkavégzés hatékonyabb lesz, magasabb minőség érhető el. Mivel az egyén fontosnak érezheti így magát, hiszen az ő érdekeit veszik figyelembe, ezért a lojalitás magasabb foka lesz a jellemző, illetve a hiányzás mértéke is kevesebb lesz.
Már a tervezéskor szükséges bevonni a felhasználót is, hiszen az ő érdekei az elsődlegesek. Fel kell mérni, hogy mi az optimális számára. Mivel különbözőek vagyunk, és mindenkinek más számít megfelelő kialakításnak, így az egyéni felmérésekre, és kialakításokra törekedjünk. Emellett a későbbi fejlesztésekhez is szükség van arra, hogy a visszajelzésekre is lehetőséget adjunk.
Elektronikus tanulási környezet, vagy virtuális tanulási környezet esetén a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ-és kommunikációtechnikai eszközöknek. Éppen ezért az is fontos, hogy ergonómiailag megfelelően legyenek ezek az eszközök kialakítva.
Erre azért is van szükség,mivel a számítógép állandó használata egészségkárosító hatása. Ezeknél a tanulási formáknál (
Ergonomikus számítógép:
„A számítógép akkor nevezhető ergonomikusnak, ha lehetővé teszi a használatával együtt járó munkahelyi megterhelések, illetve balesetek és munkavédelmi veszélyforrások kiküszöbölését, vagy előfordulásukat megakadályozza. A számítástechnikai eszközökkel kapcsolatos ergonómiai elvárásokat az 1995-ben, a svéd TCO szervezet által kidolgozott szabvány- a TCO szabvány- foglalja össze.”
Fontos, hogy az a személy, aki a számítógép előtt ül, tisztában legyen azzal, hogy a számítógépes munkának milyen veszélyforrásai vannak.
A monotónia fogalma a veszélyforrások közé sorolható. Ha valaki egy huzamosabb ideig kényszerül számítógép elé, akkor jellemző a merev testtartás, feszült képernyő-nézés. Az egy helyben való ülés eredményeként gyakran alakulhat ki rossz tartás, hát-nyak tájékán keletkező fájdalom, valamint romló látás.
A tünetek kialakulása ellen javasolt 50 percenként szünetet tartani, időközönként az asztaltól felállni, a monotonitáson változtatni.
A hardver ergonómiája:
A billentyűzet:
A számítógépeknél nagyon fontos a billentyűzet kialakítása is. Ha nem megfelelően van kialakítva, akkor könnyen kialakulhat ínhüvelygyulladás, zsibbadás, vérkeringési zavarok.
Ma már léteznek az ergonomikus billentyűzetek, amik ívelt kialakítással rendelkeznek, és gyakran középen két részre nyithatóak, könnyen változtatható ezzel az elhelyezése. Ehhez azonban meg kell tanulni két kézzel gépelni a kettéosztáshoz igazodva. Ez a billentyű a kényelmességet és a jobb testtartást szolgálja. Fontos a billentyűzetnél, hogy pontosan előttünk helyezkedjen el, és a karunkat ne kelljen magasra emelni, ne fáradjon el. A kezünk megtámasztása is legyen megoldható. Létezik a billentyűzetre szerelhető kézpihentető is, ami szintén nagy segítséget nyújthat.
Az egér:
Az egér kiválasztása is fontos tényező. Mindig a tenyerünkbe jól illeszkedő, könnyen mozgatható egeret célszerű választani, ahol a gombokat az ujj oldalra történő mozdítása nélkül tudjuk lenyomni. Az egér mozgatásakor a karunkat le kell fektetni, és csak a csuklót mozgatjuk. Vékony, puha egéralátét használata is a könnyebb munkát teszi lehetővé, hiszen nagyon meg tudja zavarni a munkát, ha folyton az egéralátét elcsúszásával bajlódunk.
A képernyő:
Gyakran vezet a szem elfáradásához, de különféle arcbetegségeket is előidézhet. Lényeges, hogy a monitor jó minőségű legyen, így a képernyő villogását és sugárzását kiküszöbölhetjük. A képernyő és az emberi arc közé kerülő porszemcsék zavaróak lehetnek, így ellenük képernyőszűrővel védekezhetünk. Sokszor segíthet a speciális képernyőszemüveg is, mint egyéni védőeszköz.
A nyomtatókkal szemben is vannak ergonómiai követelmények. Ilyen például az alacsony zajszint, az alacsony energiafogyasztás, egyszerű üzemeltetés.
A szoftver ergonómiája:
A barátságos felületű programok a munkával kapcsolatos komfortérzetet képesek javítani. A könnyen megtanulható programok elsődlegesek, könnyen követhetőek, és a képernyős súgók is a jobb közérzetet javítják.
Mivel a számítógép mára milliók számára vált munkaeszközzé, így megnőttek az elvárások a programok iránt. Fontos az ergonomikus felhasználói felület kialakítása.
Programokkal szembeni elvárások:
· megbízhatóság: hozzáférések biztosítása, illetéktelen kizárása
· könnyű kezelhetőség (áttekinthető képernyők)
· grafikus felhasználói felület (színek megfelelő kiválasztása)
· felhasználóbarát adatbevitel (megfelelő elrendezésben jelennek meg az adatok)
· könnyű karbantarthatóság és továbbfejleszthetőség[1]
Webergonómia: A webhasználathoz kötődő ergonomikus felhasználás. Ide a következők tartoznak:
- Kattintás alapú interaktív tevékenység
- Felhasználói élményalkotás
- Információvadászat
- Mozgás (sebesség)
- Tanulási környezet
Egy-egy oldal, vagy elektronikus tartalom kialakításakor nagyon fontos kritériumnak bizonyul, hogy mindenki számára azonosan hozzáférhető legyen. Ezzel párhuzamosan az akadálymentesítésre is gondolni kell, hiszen csak így lehet biztosítani azt, hogy az oldalhoz mindenki képes hozzájutni.
Mértékletesen kell bánni a vizuális elemek használatával. A vizuális elemekkel a könnyebb érthetőséget kell megcélozni. Sokat tehetünk a szöveg minimalizálásával is, hiszen sokkal érdekesebbé válik egy oldal, ha nem száraz információt közöl az olvasókkal. A szöveg mindig legyen érthető, és átlátható. A logikus felépítésre és megjelenítésre törekednünk kell.
[1] Informatikai és Hírközlési Minisztérium: IT-Alapismeretek tananyag http://szkirg.hu/fileok/etananyag/01_alapismeretek.pdf 2012-05-19, 16:32
