A héten Holovitz Szandra előadására hagyatkozva kellett a felnőttképzésben használatos nyílt oktatási formák bemutatására vállalkoznunk.
Falus Iván csoportosításával kezdeném a blogomat a könnyebb érthetőség kedvéért.
A szabályelméleti stratégiákon belül 4 fő oktatási stratégiát különített el, melyek a következők:
- Nyílt oktatás
- Adaptív oktatás
- Programozott oktatás
- Az optimális elsajátítás stratégiája
A nyílt oktatás célja a tanulóban rejtőző sajátos képességek, készségek kifejlesztése és felszínre hozatala. A kutatáshoz, felfedezéshez változatos eszközöket alkalmaznak. Ebben az oktatási formában a különböző életkorúak együttes megjelenése figyelhető meg, hiszen ez egy olyan lehetőséget ad a tanulni vágyók számára, amellyel mindenki hozzáférhet az oktatáshoz. A tanulókat az aktív szerepvállalás, az önállóság jellemzi, amely mellett biztosított az individualizált tanulási lehetőségek megteremtése, alkalmazása is. A nyílt forma esetén a tanulást tanári teamek irányítják. A terek és bútorok rugalmas kialakítása a meghatározó.
Az egyes tanulók tanulási képességei, adottságai lényeges különbségeket mutathatnak, amelyek eltérő tanulási környezetet és módszereket igényelnek. Mindehhez fontos az adaptív oktatás kiemelése, mely az eltérő tanulási formákat teszi lehetővé. A nyílt oktatás alappillére az adaptivitás, vagyis a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás képessége. Minél könnyebben és gyorsabban alkalmazkodik valaki a megváltozott körülményekhez, annál hamarabb képes fejlődni. Az alkalmazkodás a változásnak az alapja.
A nyílt oktatási formában a tanár szerepe is bonyolultabbá válik. Nagy hozzáértést, szakmaiságot, és gyakorlottságot igényel a tanár részéről. Fontos, hogy a tanár képes legyen a tanulói képességeket feltérképezni, és azokra megfelelő szinten építkezni. Elsősorban támogató szerepük van, hiszen a hallgatók kreativitásának, aktív közreműködésének kialakítására törekednek. Ehhez tudatos óratervezésre van szükség.
A hallgatókra az IKT-s eszközök megjelenése, használata a jellemző (multitasking). Ahogy korábban említettem szükséges az aktív részvétel is. A tartalommegosztás pedig kulcsfontosságú tényezőként van jelen.
A programozott oktatás a tanulói tevékenységeken nyugvó, programokkal végzett oktatást jelenti. Itt fontos meghatározni az oktatás célját, a tanulók pontos induló szintjét. A tananyagot lépésekre kell tagolni, a tanuló válaszait pedig rendszeresen kell ellenőrizni. Az egyéni ütem biztosítása elengedhetetlen.
Az optimális elsajátítás stratégiája a negyedik típus. Ennek értelmében minden anyagrész optimális elsajátítását követően léphetünk tovább az új anyagban. Amíg az optimális elsajátítást nem érjük el, témakompenzálást, esetleg újra tanítást végzünk a lemaradóknak. Ezt a lemaradás elkerülése tekintetében nagyon jó módszernek látom.
A nyitottság a mai világban egyre népszerűbb fogalommá vált. A tanuláshoz mindenki által való hozzáférés az UNESCO Nemzetközi Felnőttoktatási Konferenciák egyik fő célja volt már a kezdetek óta. A mai napig fontosnak tartják hirdetni, hogy mindenkinek joga van a tanuláshoz. Ez a nyitottság a gondolkodásra is ráhúzható, hiszen minél több irányba vagyunk képesek elmozdulni, annál könnyebben boldogulhatunk a világban. Jó, ha az ember több lehetőséget tűz ki maga elé, hogy ne korlátozza be a céljait, vágyait. Bátran merjen nyitni az újdonságok felé. És itt már meg is jelenik a másik kedvelt, és gyakran használt szavunk, az innováció. Megújulni csakis a nyitott emberek tudnak, ők képesek változtatni az életükön….
A távoktatásnál fontosnak tartom kiemelni, hogy az elsődleges cél a munka melletti tanulás lehetősége, valamint a független tanulás kialakítása. Az időbeni függetlenség jelentős előnynek számít a konnektivista csoportos tanulással szemben. Olyan tananyagokat kell kidolgozni, és alkalmazni a távoktatásban, amelyek önállóan is feldolgozhatók. Erre azért van szükség, hogy a tanár ténylegesen csak segítő, támogató szerepet töltsön be, és a hallgató legyen az, aki aktívan feldolgozza és értelmezi az anyagot.
A konnekt csoport esetén a rendelkezésre álló időt a tanulók saját maguk osztják be. Ez valóban így van, viszont a heti határidők gyakorisága miatt sokkal kevésbé látom önállónak, és függetlennek ezt a tanulást. Mindig van egy határidő, ami hajt minket. Ezt természetesen nem mondanám egyértelműen rossz dolognak. Hiszen szükségünk van motivációra. Ha mást nem, ez is megteszi.
Zárásként a Szandra által említett mondatra hivatkoznék, ami nagyon megragadt bennem. A konnekt csoportra vonatkozott ez az idézet. „Magasabb szintű önismeret lehetőségét nyújtja számunkra…” Ezzel 100%-osan egyet tudok érteni. Valóban sokat fejlődött a saját magamról kialakított énképem. Rájöttem, és a mai napig folyamatosan szembesülök vele, hogy mi az, amit képes vagyok véghezvinni, és mi az, ami már a képességeimhez képest magasabb szinten van. Ez a kurzus ezért is jó volt számomra. Sok dologról azt gondoltam, hogy képtelen vagyok rá… És most kiderül, hogy mégis lehetséges? Érdekes dolgok ezek. Mindenesetre alig várom, hogy mi lesz a következő alkalmazás, ahol próbára kell tennem az önismeretemet. Gyanítom, a Ustream lesz ez a következő…(bízom benne, hogy építőlegesen fog rám hatni!)
